A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
A Megújuló Energiapark épületében található hőszivattyú a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges energiát a külső levegőből, nem pedig a talajból nyeri. A levegőből nyert hőenergia -25ºC - +43ºC hőmérsékletű, és kb. 35-65ºC-on kerül a fűtési körbe. A hűtőközeg (a hűtőszekrényekben használatos anyaghoz hasonló gáz) hőátadás útján alacsony forrásponton elpárolog, majd a kompresszorban besűrűsödik, és ezáltal felforrósodik. A gáz a kondenzátorban leadja a hőt, és közben kondenzálódik. A keletkező folyadék a környezettől hőt elvonva gőzzé alakul és a kondenzátorba kerül, ahol lehűl és kezdődik a folyamat elölről.
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
Ezek a fűtési hőszivattyúk a főként lakóépületeknél, családi házaknál alkalmazhatók. A hőszigetelés fokozatos javulása a fűtésigény jelentős visszaesését idézte elő. Ezt jól mutatja az a tény, hogy amíg a ’80-as évek elején az előbb említett épületekben minimum 20 kW-os teljesítményű fűtési berendezésekre volt szükség, addig manapság egy 12 kW-os rendszer ellátja ugyanazt a feladatot.
Ez az eszköz emellett kiépíthető úgy, hogy télen fűtsön, nyáron pedig hűtsön. Hatalmas előnye még, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, mint más alkalmazott alternatív megoldások, így a működését a használó mindig a saját igényeihez tudja igazítani.
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
Hogyan segíthetünk a hőszivattyúnak?
Kitűnően együttműködik a napkollektor a hőszivattyúval. Ezt a rendszert is hivatott bemutatni a Megújuló Energiapark.
A napkollektor olyan komplex berendezés, amely a napenergiát használja fel, és annak a segítségével állítja elő a vízmelegítésre, fűtésre használható hőenergiát. Fűtésre akkor használhatjuk, ha az épület megfelelően van hőszigetelve (ez a szalmaháznál adott tényező). Szükséges még hozzá hőtároló puffertartály is, ami a rendszer részeként a hő megőrzésében vállal szerepet. Mivel a decemberi napsugárzás kb. 25%-a a júliusinak, ezért melegvíz előállítására egész éves üzemben jobban ki lehet használni. A bemutatóházban többek között a padlófűtés működtetéséhez használatos melegvíz előállítása történik napkollektorral.
Működés közben megtekinthető vákuumcsöves- és síkkollektorok
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
Hogyan működik a vízteres cserépkályha?
A cserépkályhában található víztér felmelegszik, és a benne felmelegedő víz egy keringető szivattyú segítségével egy puffertartályban raktározható. A termosztát segítségével a felmelegített víz akkor használható az épület fűtésére, amikor az igényli, megfelelő komfortot teremtve ezzel. A víztér ugyanakkor több hő hasznosítását is eredményezni, ugyanis a kéményen keresztül távozó hő 35-40 C°-os, szemben a hagyományos cserépkályhák 85-110 C°-os hőmérsékletével.
Előnyei, hogy a vegyes tüzeléshez és a gázhoz képest féláron van, ez a típusú rendszer biztosítja a legmelegebbet, tartós és minimális karbantartást igényel. A vízteres cserépkályha legnagyobb előnye pedig az, hogy egy egész épület befűtésére is alkalmas, míg a hagyományos cserépkályha annak a szobának a befűtésére használható, amelyikben található.
A háromféle technológia (hőszivattyú, napkollektor, vízteres cserépkályha) által felmelegített víz a közös puffertartályból a padlófűtésbe és a falfűtésbe kerül egy szivattyú segítségével. A padló- és falfűtés mellett ún. fan-coil segíti a melegvíz hőenergiájának felhasználását, ezáltal a hőérzet optimálissá tételét.
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
Mi is az a fan-coil tulajdonképpen?
Az angol „fan-coil” elnevezés ventilátor hőcserélőt jelent. Hívják még ezen kívül hűtőkonvektornak, ventilátoros-konvektornak is.
Ez egy lamellás hőcserélő felület, amelyen egy ventilátor segítségével a helyiség levegőjét átáramoltatjuk. A csövekre apró bordák vannak erősítve, ezáltal többszörösére megnövekedik a hőleadó felület egy hagyományos radiátorhoz képest. A nagy hőcserélő-felület és a ventilátoros levegőkeringetésnek köszönhetően a berendezés hűtésre is alkalmas, amennyiben hideg vizet keringtetünk rajta keresztül. A radiátorok több okból sem alkalmasak a hűtésre. Az egyik ok a hideg felületen keletkező kondenzáció, amely a radiátoroknál szabadon a padlóra csöpögne, a másik ok pedig az, hogy a hűtéshez túl kicsi a hőcserélő felület. Amennyiben a berendezést csak fűtésre szeretnénk használni, akkor a hagyományos, zárt fűtésrendszerben a radiátorok helyett kell felszerelni. A fan-coil alkalmazása ott célszerű, ahol a hűtést is meg kell oldani, és a költségek is fontosak.
Természetesen a gyakorlatban nem szükséges egyszerre alkalmazni ezeket a módszereket, a Megújuló Energiapark azt hivatott bemutatni, hogy milyen hatásfokot érhetünk el komplex fűtési rendszerek használatával.
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
„Zöld” folt az iparterület közepén, avagy mi található a Kishegyesi út 187. szám alatt
2013 szeptember 10-én Debrecenben nyitotta meg kapuit a térségben egyedülállónak számító Megújuló Energiapark épülete. Különlegessége, hogy az energiamérlege pozitív, illetve kizárólag megújuló energiát hasznosítva üzemel. A különböző, efféle energiát hasznosító rendszerek működtetésénél viszont nagyon fontos, hogy ezek hatékonysága növelhető legyen. Erre az alapkoncepcióra alapult ez a park: megismertetni, bemutatni, kutatni, elősegíteni a fejlődést.
A Megújuló Energiapark saját hálózatára minden érdeklődő kutató regisztrálhat és hozzáférhet a mért és tárolt rendszeradatokhoz, mérési eredményekhez. A park tehát segíti a különböző szakemberek, illetve az egyetemek, elsősorban a Debreceni Egyetem hallgatóinak tudományos munkáját.
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
De mit nyújt azoknak, akiknek nem ez a szakterületük?
Fontos leszögezni, hogy az Megújuló Energiapark egyik fő célja, hogy ne csak azok találkozzanak testközelből ezekkel a technológiákkal, akik szeretnének befektetni, hanem azok is, akik információra vágynak velük kapcsolatosan. Széleskörűbb tájékozottságot ad az, ha az ember látja ezeket az eszközöket működés közben. Ezáltal annak is megjöhet a kedve az efféle energia használatára, aki esetleg még nem is kacérkodott eddig a gondolattal.
A Megújuló Energiapark korántsem különleges űrkütyüket mutat be, egyszerűen arról van szó, hogy ezeket az eszközöket még nem lehet látni elterjedve az országban, főleg nem így egymás mellett működve. Ennek többek között az az oka, hogy a sokszor negatív propaganda elveszi az egyébként bizonytalan érdeklődő kedvét: túl drága, nem térül meg, bonyolult beszereltetni, folyamatos karbantartást és felügyeletet igényel, stb. Ezeknek az előítéleteknek és sztereotípiáknak az ellensúlyozására láthatunk példákat a parkban, és tájékozódhatunk arról, hogy valójában hogyan is működik ez a gyakorlatban.
A legkevésbé ismert fűtési módszerek közé tartozik a hőszivattyúk családja.
A talaj felső rétege majdnem 50%-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad, körülbelül 7°C és 18°C között. Ezt a Földünk legfelső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerhetjük ki és hasznosíthatjuk a talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúk segítségével.
Mivel találkozhat az az érdeklődő, aki ide betér?
A komplexum egyik legérdekesebb része maga az épület, amelyet beton vázszerkezet tart össze, a falai pedig szalmabálából épültek. Ez az építkezési mód a régi időkből származik, és a stabilitása illetve a nagyon jó hőszigetelő hatás miatt egyre elterjedtebbé vált.
Az épület fűtési- és hűtési rendszere összetett, a hőenergia előállítása különféle módszerekkel történik. A manapság ismertté váló napkollektor mellett hőszivattyúk és egy vízteres cserépkályha segít abban, hogy a hőmérséklet a legkeményebb fagyban is kellemes legyen odabent.
Nyáron pedig a fan coil-ok használata váltja ki a klímát,
hűvösen tartva az épületet.
A napelem -melyet gyakran szoktak keverni a napkollektorral- a szükséges elektromos áramot állítja elő. Ennek több fajtája is megtekinthető, természetesen működés közben a Megújuló Energiapark épületében. Az udvaron a fent említett eszközök mellett található egy meteorológiai állomás is. Az általa mért adatok elsősorban a városklíma-kutatásokhoz, valamint a napelemek hatásfokának vizsgálatához és növeléséhez használatosak.
A geotermikus energia felhasználására aquapóniás rendszer épül, a kivitelezés nemrég kezdődött el.
A felsorolt eszközök és technológiák vizsgálatában, az eredmények értékelésében a Debreceni Egyetem oktatói és kutatói vesznek részt.
A Megújuló Energiapark csapata fontos feladatául tűzte ki, hogy a fiatalabb korosztály részére is megfelelő tájékoztatást adjon, nekik való stílusban. A kutatók éjszakáján való részvétel és a részletes programpaletta is ezt bizonyítja.